Sok minden magyarázhatja, hogy miért nem nagyon járnak be az emberek Johannesburg (ahogy a helyiek, főleg a fiatalok hívják Joburg, vagy Jozi) belvárosába. Sokan nem érzik magukat biztonságban, még többen egyszerűen nem érzik magukat jól a belső kerületekben és vannak, akiknek semmi dolguk nincs arra. Rám a harmadik feltétlenül igaz, fél év alatt nem voltam bent tízszer a városban. Itt egy európai értelemben vett city break nem tartana tovább, mint egy délután (egy másik fél napot el lehet mondjuk múzeumozni), viszont ezek a urban design nemtommik meg tetszenek (ha annak hívják ezeket egyáltalán).
* Update: az egész falas graffitiket mural-nak hívják (kösz, Áron!).
Arra, hogy éjszakázni miért nem megyek be soha az egyébként egyre felkapottabb helyekre, arra meg az lehet a magyarázat, hogy
1, megöregedtem,
2, lusta vagyok az Uberrel szerencsétlenkedni (másképp lehetetlen lenne közlekedni),
x, mindkettő.
Pedig van itt is minden, tetőteraszok, panoráma kocsmák, trendi bárok, fesztiválok és még mi tudom én, mi nincs. Meg ugyanezektől a helyekről 50-100 méterre olyan nyomortanyák, hogy nappal sem akarsz a közelükbe menni. Inkább mutatok pár képet, hátha valakinek pont ettől jön meg a kedve. Egy-két részlet ismerős lehet az első johannesburgi írásból, persze megint főleg összefirkált betonelemek lesznek.
Newtown, a központi tér közelében.
Nem messze az előzőtől.
Ilyesmi bábukkal tele van az egész környék.
Ez kifejezetten fizetett reklámnak tűnik. Nem biztos, hogy ezt a Big Apple párhuzamot csak én gondolom hangyányit erőltetettnek, de a kép tulajdonképpen nem rossz.
Ilyesmi oszlopokat már biztosan mutattam, volt belőlük még egy pár. Kísértetiesen ugyanilyen elefánt meg még legalább másik két helyen bukkant fel.
Autópálya pillér.
Felüljáró pillér.
Utcakép a belvárosban, a Rainbow Nation zászlaja.
A városháza, előterében a teljesen szabályosan parkoló utak ördöge. Itt jegyezném meg, hogy hosszú hónapok alatt egyszer esett, aznap amikor gyalog (is) mentünk volna városnézni.
Íme a város egyik legrégibb épülete. Nem sok ilyen hangulatú építészeti emlék maradt, ami elöregszik, azt itt lerombolják és építenek helyette másikat.
Sosem értettem igazán a kortárs művészetet. Ezek valódi állati csontok egy installációban az Alkotmánybíróság épületében.
Ez a remekmű ugyanott található, az előzőtől öt méterre. Nem tudom, hogy a hátsó kép hozzá tartozik-e, vagy másik alkotó tehetségét dicséri.
Megismételném, hogy ez az Alkotmánybíróság, nem valami alapítványi kortárs múzeum.
Az épület főbejárata. Itt sem vették a kelleténél vonalasabbra a dolgot.
Maga az épület, a hátsó traktusra is jutott egy városképi jelentőségű mondjuk szobor.
Mielőtt a britek elleni ellenállással világhírű lett, az ifjú Gandhi is járt a városban. A nagyszámú indiai bevándorló ügyvédjeként, érdekvédőjeként tevékenykedett. Le is csukták érte, ahogy kell.
Ez viszont hibátlan, az összes johannesburgi próbálkozás közül ez volt a kedvencem. Érthetetlen, hogy sikerült ilyen igényes, rendezett környezetbe helyezni.
Itt Maboneng a fancy, trendi és szexi party district, pedig a nagy része ennek a városrésznek is egy koszfészek.
Kellemes, sétára hívogató időjárás, megnyerő városkép.
Foghíjtelek parkoló a központban, munkaidő után.
A Gandhi Square a szürkületre kiürült belvárosban.
Ez Sandton, a Mandela Square. Sandton csak annyira vette át az egyre lepukkantabb Johannesburgtól a pénzügyi központ szerepet, hogy már a tőzsde is ide költözött. Van egy körforgás Gautengben. A lerobbanó johannesburgi belváros helyét Sandton veszi/vette át, itt vannak a legdrágább ingatlanok, a legmenőbb bevásárló központ, a legkomolyabb szállodák és így tovább. Sokan úgy gondolják, hogy az átlagembernek kifizethetetlen Sandton helyét esetleg Centurion fogja átvenni, közben persze komplett új városok épülnek, mint Waterfall City és előbb-utóbb egészen biztosan életre fogják rugdalni Johannesburgot is.
Legközelebb majd innen folytatjuk Johannesburg bejárását, hogy végképp mindenki ide akarjon költözni : )