Örs mindenkinek

Szászföld, élő mesekönyv lapok Dél-Erdélyben - Erdély II.

2017. október 02. 19:27 - Tetlák Örs

szeben-9.jpgSzászföld, Szászok Földje, vagy Királyföld a szó szoros értelmében itt van a szomszédban. A magyar turisták döntő többsége érdekes módon elkerüli, bár biztosan vannak olyan erdélyi körutak, amik érintik. Aki Dévára, Vajdahunyadra, vagy Háromszékre eljut, onnan már nem egy irdatlan távolság.
Bemelegítésként némi história. Mint annyi mindenről a történelemben, a dél-erdélyi Szászföld első betelepítése körül is hiányosak az ismeretek. Kezdve attól, hogy az eredetileg már a XII. században megérkező első germán telepesek biztosan nem szászok voltak. A bizánci terjeszkedés ellensúlyozására, II. Géza ugyanis nyugati germán telepeseket hívott az országba, közelebbről a gyéren lakott keleti részekbe. Az első bizánci betörésekkor nyilvánvaló vált, hogy a határok védelmével megbízott székelyek a keleti betörések (kunok, besenyők) ellen ugyan kifejezetten hatékonyak, de sikertelenek lesznek a bizánci nehézlovasság ellen. Másrészt a székelyeknek (ekkor még) nem sok fogalma volt a várépítésről sem.
Az Age of Empires-ben nem véletlenül a bizánci cataphract az über lovas egység. A kataphraktosz pedig eredetileg sztyeppei nehézlovas volt, ami perzsa és mindenek előtt pártus "közvetítéssel" került a (Kelet-)Római Birodalomba, úgyhogy akár ismerhettük is volna. De nem, és ha már két mondat alatt ilyen messze kerültem az erdélyi szászoktól, folytassuk onnan, hogy a betelepített germánok nemcsak fejlettebb hadi technikát hoztak magukkal, de szorgos adófizetőként a magyar királyok megbecsült és a székely székekhez hasonló kiváltságokat élvező alattvalói lettek. IV. Béla a tatárjárás után már bizonyosan szászokat hívott be Dél-Erdélybe és a németeknek is annyira megtetszett Erdély, hogy egyre több család érkezett. Rövid ideig még a Német Lovagrend is megjelent a Barcaságban és kialakult az a terület, amit tulajdonképpen máig Szászföldnek nevezünk. Ehhez hozzátartozott Beszterce is, ahogy Erdély német (helyesebben szász, mert elég egyedi dialektus) neve is Siebenbürgen (hét vár) a hét nagyobb, erődített szász város után. Ezek Nagyszeben, Brassó, Kolozsvár, Segesvár, Medgyes, Szászsebes és Beszterce voltak.

Komoly utánpótlást jelentett az erdélyi szász közösségnek az ellenreformáció korának jelentős betelepülése, az erdélyi szászok ugyanis Erdély három nemzetének (székely, magyar, szász) egyikeként vallásszabadságot élveztek. Városaik, birtokaik virágoztak, a történelmi fordulatok alatt pedig jellemzően királyhűek maradtak. 1918-ban aztán óriási helyezkedési készségről téve tanúbizonyságot, a bánsági svábokkal együtt Erdély Romániához való csatlakozása mellé álltak, hogy a következő pillanatban rögtön a román asszimilációs politika áldozataivá váljanak. A II. világháborúban német csatlósként szereztek elévülhetetlen érdemeket, ami Románia dicsőséges átállásakor nagy számban vezetett az erdélyi szászok Németországba meneküléséhez. Az otthon maradottakat nagyjából ugyanilyen létszámban honorálta a győztes Szovjetunió szibériai munkatáborokkal. Ma Szászföldön szászok már csak elvétve élnek, hiszen a kommunizmus elől önként Németországba menekülteket követően, Ceausescu jelentős számban egyszerűen eladta Nyugat-Németországnak Erdély szász lakosságát az 1960-as és '70-es években. Mára tizenötezren sem maradtak, bőven hatvan év feletti átlagéletkorral. Viszont kitermeltek egy ma is regnáló államelnököt, Klaus Johannist.
Ilyen kimerítő és tudományos alaposságú történelmi kitekintés után, forduljunk rá a látnivalókra. A hivatalos román véleményt ugyan nem ismerem, de ahogy szerintük Székelyföld nem létezik, lehet hogy Szászföld sem létezhetett soha. Igaz, hogy ma már inkább csak emléke él, hiszen állnak városai és várai, erődített evangélikus templomait pedig legtöbbször német anyagi támogatással óvják meg az enyészettől. Az elszármazottak által alapított alapítványok és egyesületek megteszik a maguk részét, csak éppen hívek nincsenek már, akik használnák ezeket az épületeket.

Kezdjük is a képek sorát egy ilyen templommal, Szászbudán.
szaszbuda-1.jpg

Ez Brassó főtere. Az egész óváros kifejezetten hangulatos, de megér egy misét a fellegvár, vagy Brassópojána is a környékbeli hegyekben. Brassóban még mindig meglepően sok a magyar (mihez képest, persze), simán bele lehet futni egy-egy magyar pincérbe, vagy eladóba.
dscn1321.JPG

Ez Brassó talán legismertebb látnivalója, a Fekete-templom.
dscn1315.JPG

Ezek pedig hagyományos szász polgári házak, pont a templom mögött.
3003_brasso_2.JPG

Ez Törcsvár, mindössze néhány kilométerre Brassótól. Románul Bran a neve és ezt adják el Drakula kastélyaként. Nem lehet elégszer leírni, hogy Drakulához semmi, de semmi köze nincs, Törcsvár magyar királyi vár volt Erdély határvidékén.
dscn1254.JPG

Az elcsatolás után ide költözött rövid időre a román királyi család, ma minden róluk szól a kastélyban, az őket megelőző évszázadokról nem sikerült szinte semmit megosztani a látogatókkal. Az egyik gerendán viszont ott van Erdély címere, ami nyilván nem véletlenül került oda.
3001_torcsvar_05.JPG

A kastély belseje olyan, mintha kisebb méretű emberekre tervezték volna, a tömeg legalább is elég szépen kitölti és mintha a belmagasság mindenhol kisebb lenne a megszokottnál.
3001_torcsvar_03.JPG
Itt van a közelben Barcarozsnyó, egy szépen megmaradt és sokat látott parasztvár.
3002_barcarozsnyo_11.JPG

Ilyen magas színvonalú járművekkel is fel lehet jutni a várdombra, íme a helyi turista-expressz.
dscn1311.JPG

Részben már érintettük Drakulát, akivel a román narratíva egész Erdélyt próbálja eladni az idegenforgalomnak. A sok félreértés és félremagyarázás mellett az tényleg igaz, hogy Segesváron született. Ebben a házban, még az emléktábla is látszik a képen.
dscn2840.JPG

Bár mindig is Szászföldhöz tartozott, az egyik legszebb óvárossal rendelkező Segesvár ma Maros megye része. Nyilván semmi köze nem volt a döntően román lakosságú Segesvár és környékének Maroshoz csatolásának a nemzetiségi összetételhez, éppen csak a megye etnikai arányait tudták kozmetikázni vele. A képen a város jelképe, az óratorony. Aki eljön Segesvárra, a városhatárban találja Fehéregyházán Petőfi emlékművét és egy kis múzeumot. Akik nem hisznek benne, hogy az ominózus oroszországi sírban talált nő Petőfi lenne, azoknak tulajdonképpen szinte kötelező betérni.
dscn2841.jpg

Ahogy Segesvár történelmi belvárosa, úgy erdélyi erődtemplomok címszó alatt Nagybaromlak, Berethalom, Kelnek, Prázsmár, Szászkézd, Szászfehéregyháza és kakukktojásként a nem szász, hanem székelyföldi Székelyderzs templomai is az UNESCO Világörökségének részei. Ez a képen Prázsmár.
3005_prazsmar_10.JPG

A belső udvaron jól látszik, hogy a hitélet mellett miről is szóltak ezek az erődtemplomok. A török, tatár, kun, meg ki tudja még milyen betörések elől a falvak népe ezekbe az erődített templomokba menekülhetett. Minden családnak kijelölt kis "kamrája" volt, itt tartották a füstölt élelmiszert, helyenként a gabonát is. Székelyderzsen ma is elképesztő illatok vannak a falakon belül. Itt Prázsmáron még egy kisebb osztálytermet is berendeztek az egyik fülkében. A falakon lőrések, a felső szinten gyilokjáró is segítette a támadókkal szembeni védekezést. A kisebb portyázó csapatok ellen ideiglenesen komoly védelmet jelentettek ugyan az erődtemplomok, de nagyobb veszély esetén mindenki a komolyabb falakkal és védművekkel rendelkező városokban keresett menedéket. 
3005_prazsmar_1.JPG

Egy ilyen volt Fogaras is, melynek várának története felvonultatja a magyar és a román történelem sok-sok jeles alakját. Volt itt várkapitány Tomori Pál, Kemény János és Bethlen Gábor, birtokolta Hunyadi, Corvin János, Szapolyai és Báthory István, ostromolta Vlad Tepes (már megint ez a Drakula), a kurucok és Bem, itt volt a fejedelmi székhelye Vitéz Mihálynak és Apafinak, ahogy birtoka volt olyan fejedelemasszonyoknak is, mint Lórántffy Zsuzsanna, vagy Brandenburgi Katalin. Manapság így néz ki.
fogaras-varos-7.jpg

Az épített örökség mellett Szászföld legnagyobb attrakciója a Kárpátok déli vonulata, a hegységek és a végeláthatatlan természeti látnivalók. Ceausescu megalomániájának emlékműve a Transzfogarasi út, ami a Bilea-tóhoz vezet fel a Fogarasi-havasokba. Ez talán a legfelkapottabb kiindulóhelye a magashegyi túráknak a Negoj, vagy a Moldoveanu csúcsok felé. Ez a Negoj és a Calcun-tó a Fogarasi-havasokban.
fogaras-hegy-69.jpg

Látkép a Fogarasban, valahol a Bilea-tó felett. Évről évre egyre többen teljesítik a Fogarasi gerinctúrát, ami 70 kilométer, komoly szintemelkedésekkel.
fogaras-hegy-133.jpg

Azok sem fognak csalódni, akik kisebb kihívásokkal is beérik. Nemcsak a Fogarasban, de a Bucsecs-hegységben, vagy Királykőn is kismillió túraútvonal van, patakokkal, fenyvesekkel, vízesésekkel, csak győzze bárki bejárni.
fogaras-hegy-179.jpg

Visszatérve a "civilizációba", Szászhermány erődtemploma. Összesen, ha jól emlékszem, 180 körüli erődtemplom áll még, igen változó állapotban. Némelyek kifogástalan állapotban vannak, de sok templom a szó szoros értelemben az összeomlás szélére került. Medgyes környékén már telekáron kínáltak néhány templomot megvételre (persze felújítási kötelezettséggel), de Károly, walesi herceg alapítványa is dolgozik néhány templom megmentésén.
3004_szaszhermany_1.JPG

Szászsáros temploma, itt is mint sok más emlékműnél, ahogy megáll a nagy ritkán arra tévedő érdeklődő, rögtön kolduló gyerekek veszik körbe. Bejutni az ismertebb templomokba nem probléma, de a legtöbb helyen utánajárást igényel, hogy legyen egyáltalán valaki, aki kinyitja a kaput.
dscn3944_szaszsaros.JPG

2007-ben Nagyszeben volt Európa (egyik) kulturális fővárosa. A jeles alkalomra gyönyörűen felújították az óvárost, ma Segesvár mellett talán a leghangulatosabb szász város. Nyilván a medgyesiek és a brassóiak nem értenek egyet, de az mindenképpen igaz, hogy Nagyszebenre költötték a legtöbbet. Ez a főtér.
szeben-24.jpg

Ez pedig némi óvárosi hangulat, szintén Szebenből. Nem tudom ki hogy van vele, én gyerekkoromban valahogy ilyesminek képzeltem a mesékben szereplő városokat. Egyébként Selmecbánya, vagy Besztercebánya is sokban hasonló hangulatú, nem véletlen, mindet németek építették.
szeben-9.jpg

Még egy szépen felújított parasztvár, Kőhalom. Nem tudom melyik politikus unokaöccsének lehetett villanyszerelő vállalkozása, de ottjártunkkor az egyébként tök üres termekben és szobákban tucatjával láttunk beszerelt konnektorokat. Egyetlen elektromos eszköz nem volt a környéken sem, ami indokolta volna.
kohalom-15.jpg
A templom és a segesvári óratorony "kistestvére" Szászkézden. A tornyon akkora függőleges repedés van végig hosszában, mintha ketté akarna hasadni. Mivel a világörökség része, bizonyára megmentik ettől.
szaszkezd-19.jpg

Szászfehéregyháza annyira a világ végén van, hogy ide nagyon akarni kell eljönni. Az egész falu egyben megmaradt szász időkapszula, mintha csak tegnap mentek volna el eredeti lakói.
szaszfeheregyhaza-18.jpg

Erődtemploma az összes közül az egyik legszebb és legismertebb.
szaszfeheregyhaza-1.jpg

A templom látképével búcsúzzunk Szászföldtől, remélem mindenkit meggyőztem, hogy érdemes időt szánni rá. Senkit nem szeretnék átverni, a válogatás több szászföldi útból lett összerakva, de például Nagyszeben, néhány templom, egy könnyebb túra, egy-két várrom és Brassó könnyedén beleférnek 4-5 napba. A szállás és az étkezés mondanom sem kell, hogy olcsó (általában kifogástalan is), tehát irány Dél-Erdély!
szaszfeheregyhaza-22.jpg

 Aki teheti, segítse az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány munkáját.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://orsmindenkinek.blog.hu/api/trackback/id/tr912899396

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.