Örs mindenkinek

Barcelona, a katalán főváros

2018. szeptember 12. 00:56 - Tetlák Örs

20180901_142331.jpgTudok-e olyat mesélni, amit még nem írtak le Barcelonáról? Lehet, hogy nem, de teszek egy kísérletet.
Afrika után egy "nézzük meg, hova van olcsó jegy" alapú, rendkívül alaposan előkészített, klasszikus városlátogatással vezettük le a nyarat. Külön szerencse volt, hogy egy napi ajánlatnak köszönhetően összejött az ideális szállásválasztás. Egy egyetemekhez közeli, metróhoz három percre lévő szállodát fogtunk ki, ahonnan, közvetlen busz volt a partra (utóbbi kettőt valószínűleg a város bármelyik pontjáról elmondhattam volna) és feltételezem, hogy nem véletlenül hagyták egy hétig üresen az eredetileg minibárnak szánt kis hűtőt a szobában. Megérkezéskor rögtön szembesülsz vele, hogy a metróvonalak, mint a pókháló, úgy szövik be a város. A buszok egy kicsit sűrűbben. És (most figyelj, Budapest!) minden busz és metró légkondis - már amikre felszálltunk. Érdekes volt egyébként, hogy egyik percben úgy gondolod, hogy akár Budapest is lehetne ilyen kóser hely, a másikban meg vagy róla győződve, hogy sosem. Mert Barcelona valahogy jobban ki van találva, attól függetlenül, hogy természetesen nem minden helyi örül feltétel nélkül a turisták tömegének. Meg ott a tenger, ami nem elhanyagolható különbség. Behozni is csak a globális felmelegedés segítségével lehetne, bár addigra meg Barcelona szállna ki a versenyből, mire Budapestnek tengerpartja lenne.
A szokásosnál is több kép lesz, neki is kezdek.

Elképesztő, hogy mi hülyeséget össze nem írnak utazási blogok Barcelonáról. Kint is olvastam párat, ötleteket gyűjtendő, hogy még mit nézzünk meg és többször felmerült bennem, hogy aki írt róla, nem is járt a városban. Kivételesen megpróbálok pár hasznos tanácsot is belesűríteni, nekem hihettek :)
Kezdve a belépőkkel. A Casa Batlló és La Pedreda penetráns drágák (23-24€), a város legdrágább múzeuma viszont az FC Barcelona múzeuma a stadion mellett (25€). Ez utóbbi semennyire nem érdekelt, de annyira közel laktunk hozzá, hogy csak elmentünk megnézni a Camp Nou-t. A belépő árát ugyan kiröhögtük, de a merchandising store (mi ez magyarul? biszbasz bolt) tömve volt vásárlókkal, úgyhogy közelről láttuk milyen, ha van foci egy városban. Erről még épp csak annyit, hogy természetesen a csocsó asztalokon is állandó El Classico van. Meg hogy a Ramblán van Real Madrid hivatalos bolt is, az üzlet nyilván felülírja a klubhűséget.
20180830_235427.jpg

És a politikai kinyilatkoztatást is, mert az egész város egy merő tiltakozás. Szó szerint minden sarkon a katalán függetlenségért harcoló politikusok (politikai foglyok) szabadon bocsátását és hazaengedését követelik. Ez a Generalitat épülete és egyebek mellett éppen ez az általános és őszinte tiltakozás az, ami miatt Barcelona igazi fővárosként viselkedik és annak is látszik. Éppen ma volt egy szerény egy milliós tüntetés a függetlenség mellett.
dscn7172.JPG

Van aztán, aki az állatok jogaiért tüntet, a bikaviadalok és a nagyüzemi (meg valószínűleg bármilyen) állattartás ellen.
dscn7173.JPG
Szóval belépők, kicsit elkalandoztam. Úgy voltunk vele, hogy elég lesz a La Sagrada, a Güell Park, a Szent Kereszt és Szent Pál kórház, a Picasso Múzeum, meg Figueres-ben a Dalí múzeum. A templomokba késő délután adott esetben úgyis ingyen be lehet jutni és egyforma az összes. Meglepően puritánok, tegyük hozzá (a katedrálisba nem mentünk be, annyira meleg volt és annyian vártak rá). Előre vettünk jegyet az első háromba, egy nap letudtuk mindhármat nagyon kényelmesen. A La Sagrada-ba szinte kötelező előre venni, különben nem jutsz be, de mindenhova máshova úgy tűnt, hogy meg lehet oldani. A Picasso Múzeumba tíz perc alatt jutottunk be hétvégén, nem szieszta időben. Tetszettek a mérgezett egérként rohangáló teremőrök, hogy "no photo!" és az ilyen cseppet sem ijesztő műalkotások, mint A törpe.
20180825_155848.jpg

Innentől megpróbálok valami rendszert vinni a történetbe és útvonal szerint folytatom. Mi leggyakrabban a Drassanes metróállomáson szálltunk le és fel, ez van pont a Kolumbusz-oszlop alatt, innen indul a La Rambla és itt a kikötő. Meg mindenféle beöltözött emberek. Willie Wonkától görög filozófuson, faunon, steam punk akármin és Alienen át Don Quijote-ig, meg valami erdei tündérig bezárólag minden van. Úgy tűnt, hogy valamilyen beosztás szerint dolgozhatnak és az Alien valószínűleg csak rövidebb időre kap engedélyt, mert amikor kint van, csúnyán elviszi a showt mindenki más elől. Nekem ez a kettő tetszett a legjobban.

20180825_214432.jpg

20180829_151358.jpg

Marha gyorsan kiderült, hogy Barcelonában bukik az a tétel, hogy el kell kóvályogni a mellékutcákba, meg a külvárosokba, ha jó és kifizethető kaját keres az ember. Egyszer ettünk a "senki földjén", egyébként nagyon lelkes kiszolgálás mellett hoztak mindenféle fagyasztott kajákat. Ehhez képest a város közepén ugyanannyiért eszel és teljesen rendben van. 14-16€ alatt persze nem lehet megúszni még a turista menüket sem, de a minőséggel sehol nem volt gondunk. Ilyen egy paella sörrel a Ramblán.
20180824_205618.jpg

És ilyen egy tapas tál sangriával. Nekem általában szinte ihatatlanul édesre gyártják, de kihagyni meg nem lehet.
20180825_204034.jpg

Barcelona is becsatlakozott a városok közé, ahol zokszó nélkül hagytam ki a viasz múzeumot. Ez a múzeum teteje, olyan katalán hősökkel, mint Superman és 3-CPO.
dscn7119.JPG

Kicsit feljebb a Ramblán van egy Erotika Múzeum. Meg voltam róla győződve, hogy soha többet nem fogok látni a munkáját annyira unó alkalmazottat, mint a hölgyet, aki magát a szent vért tartalmazó ereklyét törölgette Brugge-ben a Szent Vér-bazilikában. Hozzá zárkózott fel az Erotika Múzeum erkélyén esténként integető Marilyn Monroe. Akiről két emelet magasan is simán látszott, hogy amúgy barna.
20180825_202917.jpg

Nem hiszem, hogy bárki kihagyná a Mercado de La Boqueria piacot. Attól eltekintve, hogy egy merő turista vakítás, kifejezetten jók a sonkák és a tengeri cuccok is igen jól néznek ki. Bud Spencer felejthetetlen alakítása óta meg egyébként is feltétlen rajongója vagyok a "sportág nagy és színes egyéniségének", Jamón Serranónak. A piacon a gyümölcsök aranyáron vannak és egyetlen osztriga 2.5€. De így néznek ki a sonkapultok és 3-5€-ért kapsz valami elvihető falatkákat.
20180825_132650.jpg

Ez a Plaça Reial, nagyjából a piaccal szemben.
dscn7124.JPG

Maga a La Rambla annyira talán nem veszett nagy szám, mégis valahogy itt tölti mindenki a legtöbb időt, vagy erre megy A-ból B-be. Persze az épületek szépek, hangulatosak és tele van kajáldával, de a katalógusokba biztosan nem azt fényképezik, hogy sorban állnak a taxik, meg a buszok és bűzlenek a kukák.
dscn7121.JPG

És általában ennyien vannak.
dscn7217.JPG

A sétáló utca a Plaça de Catalunya-ba fut be, itt találtuk meg a pláza kilencedik emeletén azt az étkezdét, ahol önkiszolgáló jelleggel árulják tök ugyanazokat az ételeket, mint lent az utcán, csak tányéronként pár euróval olcsóbban. Akinek vannak magasépítészeti tapasztalatai mondjuk a szegedi Boci Tejivóból, vagy bármilyen étteremből, ahol magadnak szeded a salátát, az itt is értékelni fogja a salátapultot. Ezen a környéken volt a legfeltűnőbb az a lánybúcsús téboly, hogy ordítozó, egyenrucis csajhordák mászkálnak látszólag céltalanul, sípolva, sikongatva a tömegben. A résztvevők meg nemcsak a barátnők, hanem a családtagok is, láthatóan a nagymamáig bezárólag. Ilyen a rálátás a térre a kilencedikről.
20180901_162115.jpg

Valami blogon olvastam, hogy milyen macerás Barcelonában vízhez jutni és hogy csak 2€-ért lehet ásványvizet venni mindenféle utcai árusoktól. Ne ebből annyi igaz, hogy Barcelona is tele van kutakkal, bár nem a legjobb ízű a víz, ami folyik belőlük. Kisbolt (supermercat) minden utcában van három (legalább is a belvárosban), így viszonylag olcsó sör (vagy egyéb hideg ital) és ingyen víz elvileg adott. Az utcai illegális árusok meg 1€-t kérnek egy fél literes vízért.
Közvetlenül a La Rambla mellett van a gótikus városrész, azokkal a kis zegzugokkal, amikről - ha már kultikus film és Brugge is szóba kerültek - az In Bruges Jurija is mesélhetne. (Erőszakik.....komolyan mondom, hogy lehet egy filmnek ilyen címet adni?) Szóval ebben a negyedben rengeteg porcelánbolt van, mondjuk úgy hogy véleményes választékkal. Ez volt ez egyik legízlésesebb eladásra szánt portéka.
20180824_221510.jpg

Ez meg a katedrális a negyed közepén.
dscn7156.JPG

Errefelé ilyesmiket fogsz látni, nem keveset.
dscn7167.JPG

Meg ilyesmiket is, mert a Barri Gótic-ban paloták és római épület- és falmaradványok is szép számmal vannak. Azt meg ha máshonnan nem, hát innen már tudod, hogy a katalánok éppen tiltakoznak.
dscn7144.JPG

Túl a gótikus negyeden van a Parc de la Ciutadella, itt van az állatkert, a katalán parlament szerény épülete és egy akkora tavacska, mint a pesti állatkerti tó. Csak ezen olyan negyven csónakkal csónakáznak egyszerre. A parkhoz vezető sétány végében áll a helyi Diadalív már nem annyira szerény építménye.
dscn7187.JPG

Innen pár megálló (párszor hallottuk a héten, hogy proxima estació, meg propera parada) a város legnagyobb attrakciója és a világ biztosan legtöbbet fotózott építési területe. A La Sagrada Familia ugyanis még mindig nincs kész. Most éppen 2026 a dátum, amire befejezik, de emiatt még ne foglaljon senki előre. Ami kész van, az valóban lenyűgöző, de a tornyok fölé magasodó daruk sokat nem tesznek hozzá az élményhez.
20180901_142331.jpg

Belülről szokni kell a látványt, elsőre nem is templomnak tűnik - ez a La Sagrada party aréna.
dscn7264.JPG

Ő meg mintha egy Kusturica filmben érkező artista lenne, de nyilván kitaláltad, hogy nem az.
dscn7267.JPG

Aztán mire hozzászokik az agyad, megbarátkozol a művészi szándékkal és a szimbólumokkal, egészen megkedveled a templomot.
dscn7273.JPG

A közvetlen közelben van a Szent Kereszt és Szent Pál kórház épületegyüttese, ami nem kevés tanulsággal szolgál Budapest számára. Rögtön, hogy emberek fizetnek azért, hogy megnézzenek egy régi kórházat (ami néhány éve még eredeti funkciójában működött). Aztán hogy például egy története csúcsán lévő Zsolnay-gyár, egy Gaudiékhoz hasonló, merész zsenivel mi mindent nem alkothatott volna. Abban ugyan nem vagyok biztos, hogy Gaudi itthon istállóknál komolyabb épületeket tervezhetett volna, de ki tudja? Koós Károly épületei sem semmik az Állatkertben, ez a város viszont rátalált valamire, ami sehol máshol nincs. Ez a kórház bejárata.
dscn7219.JPG

Igen-igen, ez bizony egy kórház volt a város (akkori) szélén.
dscn7224.JPG

A harmadik turistamágnes a környéken a Güell Park. Éppen szanaszét renoválják, ami kicsit tompítja az élményt, de megbánni senki nem fogja, aki kifizeti a belső részre szóló belépőt (a park külső része ingyenes).
20180826_174736.jpg

Ide költözött be Gaudi a park fölé.
dscn7301.JPG

És majdnem ezt láthatta. Ez a panoráma a park felett lévő kisebb csúcsról. A bal oldalon emelkedő óriásdildó ennél csak este kivilágítva nyújt extrémebb látványt.
dscn7303.JPG

Ez a park egy nyugodtabb zuga, természetesen a fizetős részen.
dscn7287.JPG

Hogy ne bontsuk meg a építészeti egységet és továbbra is irányban haladjunk, következik a La Pedreda, útikönyvborító megközelítésben.
20180901_151538.jpg

Majd íme a Casa Batlló a Passeig de Grácián. Még tucatnyi megtekintésre érdemes ház van a környéken, ha nagyon analógiát kellene keresni, ez a helyi Andrássy út.
dscn7208.JPG

Ha elfogadjuk, hogy Barcelona lényegi része három környékre bontható, akkor az első a La Rambla és a Barri Gótic, a második a La Sagrada Familia - Park Güell - Passeig de Gráciá, a harmadik pedig a Montjuïc. Itt van a Palau Nacional (a katalán nemzeti múzeum), a Csoda Szökőkút (amit egyszer sem láttunk üzemelni), a Castillo de Montjuïc (az erőd, a helyi Gellért-hegy) és az olimpiai park. Kezdjük a sosem működő szökőkúttal, háttérben a múzeummal.
dscn7312.JPG

A múzeum előtti teraszról lőttem ezt a képet, amivel egész Barcelonát el lehet mesélni. Igazi eklektika, utcazene (mindenhol játszik, vagy énekel valaki), a távolban a körforgalom közepére odahányt szökőkút, egy sportcsarnok, kiállító csarnokok, a háttérben a Tibidabo-hegy (ahova nem mentünk fel), az x-edik panoráma a városra és nem utolsó sorban a lepedőkről 1€-ért bármit áruló árusok, akik változó intenzitással menekülnek az őket erősen változó lelkesedéssel üldöző rendőrök elől. Ottlétünk alatt négyszer hallottunk magyar szót, egyszer ugyanitt, csak egy terasszal lejjebb. Egy izraeli idős pár sétált itt, akik akkor váltottak magyarra, amikor meghallották, hogy mi magyarul beszélünk, tündériek voltak.
dscn7319.JPG

Amennyire nem érdekelt a Camp Nou, annyira érdekelt, hogy néz ki ma az Estadio de Olimpico, a '92-es olimpia központi színhelye. A stadion tárva-nyitva volt, úgy tűnik, hogy valamire még használják. Ugyanannyian voltak bent, mint Felcsúton a Pancho Arénában meccsnapon.
dscn7332.JPG

Ez a Montjuic erőd és alatta a kikötő. Tényleg erős a párhuzam a spanyol királyi hadsereg és a Habsburgok, illetve az erőd és a mi Citadellánk története között.
dscn7351.JPG

Ez a kereskedelmi és ipari kikötő az erődből, nem a legszebb része a városnak, de a kiterjedése impozáns.
dscn7355.JPG

Ez meg a Barceloneta strand. Vagy valamelyik pont mellette, mert pár méterenként más nevük van a strandoknak. Ha nincs kiírva, ember meg nem mondja, hol kezdődik az egyik, hol végződik a másik. Persze városi tengerpart, nagyvárosi strandszakasz, de akkor is illúzióromboló volt, hogy a víz és a parti homok is tele van szeméttel.
20180829_161628.jpg

Miután mindent megnéztünk kétszer, olyan helyek is bőven belefértek a programba, ahol azért tömegek nem fordulnak meg. Például a Palau Reial de Pedralbes-t csak kevés turista illeszti be az útitervébe, ám nekünk ez is kényelmesen belefért, a mellette álló, felújítás alatt lévő Güell pavilonnal együtt.
dscn7366.JPG

Amíg Budapesten éppen lebetonozzák a Városligetet, itt olyan 300 kert (jardin) és park várja a lakókat. Ilyesmiből több tucat van a városban.
dscn7369.JPG

A búcsú előtt egy tartalmas gasztronómiai összefoglaló: a churros olyan, mint a csöröge, a mix (pláne a csirkés) paella meg tök ugyanaz, mint a ludas kása. Kilenc napot simán ki lehet húzni paella, gazpacho, churros, tapas, cerveza menün. És figyelem, nincsenek csavarzáras borok!
Ezzel a város közepi építkezésen készült fotóval lépünk ki a városból. Ahogy mondtam, Barcelona megtalálta a stílusát, büszkén vállalja és rendkívül jól áll neki.
20180901_095901.jpg

Legközelebb mutatok valamit a vidéki Katalóniából is, szerintem érdekes lesz az is. 

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://orsmindenkinek.blog.hu/api/trackback/id/tr1914221917

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása