Tekintettel a kataklizmát ígérő mínuszokra és a szibériai télre (elég jókat mosolyoghatnak az időjárás miatti parán mondjuk Csíkban, vagy Bodzafordulón), nézzünk körbe a téli, hazai erdőkben. Minden más híreszteléssel ellentétben, szerencsénk volt az utóbbi hétvégéken az időjárással, úgyhogy járkáltunk pár helyen. Megfordult a fejemben, hogy külön-külön írjak róluk, de ez egyrészt nem kifejezetten túra blog, másrészt meg elég talán csak a javát közkinccsé tenni. Úgyhogy a friss képek mellé válogattam párat az elmúlt egy-két télből. Mind itthon készült, aki elviseli a hideget, az rengeteg szépet talál télen (is) a hegyek között. Azt nem mondanám, hogy minden csak pár perc séta az utolsó parkolótól, mert menni azért kell általában, de rövidebb túrákon is nehéz csalódni. Jöjjenek is a képek, odaírom mindhez, hogy hol készült, ha valaki épp most kapna kedvet elindulni, tudja merre keresse.

A Nagy-Gerecse csúcs felé vezető út ilyen hóban nagyságrendekkel szebb, mint nyáron. A csúcson álló beton kilátó vaslépcsője viszont olyan kilátástalan állapotban van, hogy inkább nem másztunk fel rá. Éppen rá is van írva, hogy tilos és életveszélyes, a miheztartás végett.

Ragyogás, "here's Johnny". Tardos felől a Gerecsére menet áll a semmi közepén a Serédi kastély. És tényleg szálloda.

Olyan persze nem ritka, hogy méterekig nem látni a ködtől, de katonai terepjáróval ritkábban találkozni térdig a hóban.

Ez a csendélet is valahol a Gerecsében készült néhány napja.

Amikor éppen nem fenyeget a jégkorszak, tud ilyen szinte tavaszias is lenni az egyébként téli Vértes.

UFO a Vértesben.

Ez a Mátra, a háttérben Ágasvár.

Kilátás a Nagy-Szénás környékén.

A világ legtöbbet segítő eligazító táblája a Csóványos felé menet.

A Bakonyról pont nemrég írtam egy posztot, akkor ilyen volt az erdő.

Ez a Kőris-hegyi kilátónál készült.

Hétvégén megint arra jártunk, de a hegység keleti részében. Rohadt nagy élmény volt helyenként 30-40 centis szűz hóban, ahol láthatóan hosszú napok óta nem járt senki.

Ez Bátorkő vára Várpalota környékén, itt azért ki volt járva az út, de tömegeket itt sem kellett kerülgetni.

Ilyen volt a Dera-szurdok januárban.

Ez pedig a misztikus Holdvilág-árok.

Ez a deresre dermedt denevér az árok egyik barlangjában húzódott meg.

Vajon milyen betűt szúrhattunk be a Kis-Csikóvár csúcs nevébe, hogy röhögjünk rajta percekig, mint a balfasz a kádban, Robert Downey jr. örök érvényű monológjában? Ezen a feng shui new age kompozíción is rengeteget kellett gondolkodni.

Búcsúzóul egy zempléni patak Erdőbénye környékén.

Disclaimer: most hogy jobban belegondolok, közel sem biztos, hogy minden képet én lőttem...ha valaki ráismer a sajátjára, szóljon és jóváteszem!

Köszi a figyelmet, menjen mindenki a hegyek közé!