Nemzeti Pantheonunk, a (nem is olyan) kis magyar Pére-Lachaise ma már a város közepén fekszik, de megnyitásakor még kellően tágasnak és a városhatártól kellően messzinek tűnt a terület. Itt a XIX. század közepén még tanyás-lápos vidék volt, ki gondolta volna, hogy alig száz év alatt messze túlnövi a városhatár. Eredetileg "klasszikus" temetőnek szánták, kialakításának pedig elég prózai okai voltak. Beteltek ugyanis Pest város temetői, például a mai Kálvin tér, vagy az egykori legnagyobb, a mai Lehel tér alatt.
A ma már Nemzeti Sírkertként is emlegetett temetőben először az isaszegi csata Rókus kórházba került, kevésbé szerencsés sebesültjei leltek örök nyugalomra. A később kialakított "tematikus" parcellák között is igen jelentős a szabadságharc, illetve a reformkor, meg egyáltalán a XIX. századi magyar történelem nagyjainak emlékezete. Nemcsak Kossuth, Batthyány és Deák mauzóleumai vannak itt, de itt nyugszik Görgey, Táncsics, Klapka György, Türr István, aradi mártírok özvegyei, a lengyel légió egyik vezetője és sok-sok '48-as honvéd.
A zivataros XIX. századnak és a főváros igencsak dinamikus fejlődésének köszönhetően, a temető 1880-ra úgy telt be, hogy harminc év alatt 300.000 temetést tartottak benne. Innentől fogva folyamatos volt a variálás a parcellákkal, szinte egyfolytában át- és újratemettek, illetve szüntették meg a lejáró sírhelyeket. Ma is vannak teljesen üres(nek tűnő) parcellák és elhanyagolt, elbokrosodott részek, de állítólag utóbbiakon nagy erőkkel dolgoznak.

Az Új Köztemető 301-es parcelláját talán mindenki ismeri, de a Fiumei úton is van több '56-os parcella, némelyik közvetlenül a Munkásmozgalmi Pantheon és az egykori pártvezetők egyensírjai mellett. És hát itt nyugszik Kádár és Horn Gyula, ami szerintem furcsa, de ahogy idegenvezetőnk mondta, a "temetőkapunál véget ér a politika". Kádár sírjáról csak annyit, hogy gyönyörűen fel van vörös szalagozva, tele ízléses művirágokkal. Pont mint Ferenc József sírja Bécsben, a Habsburg kriptában, tele magyar szalagos koszorúval. Sok a hülye, kétségtelen. A munkásmozgalmi sírok közül egyébként Ratkó Annáé a legnépszerűbb, nyilván sokan járnak ki megköszönni, hogy ők, vagy szüleik egyáltalán megszülettek a Ratkó-korszakban. Ugyanehhez a dicsőséges időszakhoz kötődik a szovjet katonák parcellája, amit néhány más európai szovjet katonai parcellával és temetővel egyetemben, egy orosz milliárdos gondoztat és tart fenn a magánvagyonából. De "ez az Oroszország már nem a Szovjetunió", ugyebár.
A politikusok és a katonák mellett a művészek, a tudósok és az akadémikusok is külön parcellákat kaptak. Itt nyugszik Jókai, Arany, Vörösmarty, Ady, Radnóti, Mikszáth, Móricz, Kosztolányi, Krúdy, kuriózumként Horger Antal és József Attila (nyilván nem együtt), illetve aki festőművész, építész, vagy szobrász neve eszedbe jut, mindenki. Aki igényli a teljességet, itt van egy alapos lista az itt nyugvó nagyjainkról. Az egyik legérdekesebb Jászai Mari sírja, aki saját magának csináltatott síremléket az első Nemzeti Színház lebontásakor kimentett kövekből, hogy aztán tizenhárom éven keresztül kijárjon (néha barátaival együtt) a saját sírjához. Érdekes és morbid történet még Semmelweiss Ignácé, akinek összesen öt nyughelye volt (ebből legalább kettő itt), ma a Kálvin téri emlékhelyén pihen, de sosem lehet tudni, mikor költözik legközelebb.
Viszonylag friss látványosság az Apponyi hintó, ami egy vidéki raktárban vészelt át néhány évtizedet, hogy aztán a Közlekedési Múzeum egyik raktárában porosodjon. Újabb évtizedekkel később újították fel, hogy kiállítsák a bejárat közelében. Ezt a temetési díszhintót mindössze négyszer használták, először névadóját temették vele, aztán Telekit, Csáky külügyminisztert és Gömbös Gyulát. A Horthy-korszak nagy gyászmeneteit a korszakkal együtt söpörte el a második világháború, ahogy az addigra már tönkrement Magdolna utcai Misura-gyár díszhintói közül is talán ez az egy maradt meg az emlékezetnek.
És akkor képek.

Mivel ottjártamkor nyitva voltak az egyébként kifejezetten ritkán látogatható mauzóleumok, kezdésként rögtön Batthyány Lajos nyughelye. Első miniszterelnökünk életéről a legtöbben nagyjából annyit tudnak, hogy miniszterelnök lett, aztán kivégezték. Pedig ennél sokkal, de sokkal színesebb élete volt. Elég legyen talán csak annyi, hogy a fiatalságában komoly adósságokat felhalmozó, nagyvilági katonatiszt Zichy Antónia grófnőt vette feleségül, szeretője pedig (akitől gyermeke is született) Zichy Karolina, feleségének testvére lett. A Pozsonyban született nagybirtokost ők tanították meg egyáltalán magyarul. A felhalmozott adósságokat Batthyány egyébként kényelmesen fizette vissza mesés örökségéből.
1849-ben, kivégzésére várva sógornője (a szerető) intézte el, hogy a tiltás ellenére, felesége meglátogathassa. A megszégyenítő akasztásra váró Batthyány-nak neje becsempészett egy kést, amivel a leendő mártír az ágyában, a takaró alatt felvágta ereit és elvágta a saját torkát. Úgy, hogy egy őr folyamatosan ott állt az ágya mellett. A kés viszont nem volt elég éles, másnapra kivégzésre alkalmas állapotba tudták hozni az orvosok, hogy szitává lőhessék. A holttestet a család és ferences barátok lopták el a jeltelen sírba temetés elől, hogy csak a kiegyezés után temethessék el a Kerepesi Temetőben (ez a mai Nemzeti Sírkert) és mauzóleuma is csak 1874-ben készült el. Zichy grófnő - bár finoman szólva is lett volna miért haragudnia férjére - haláláig nem bocsátott meg férje gyilkosainak. A főúri bálokon, ha császári tisztek jelentek meg, ő minden alkalommal látványosan kivonult. Amikor pedig fia osztrák nőbe lett szerelmes, megígérte, hogy ha elveszi, az esküvő napján lesz öngyilkos. Mivel a fiú tudta, hogy anyja nem beszél mellé, a házasság nem köttetett meg. És íme maga a koporsó.

Kossuth mauzóleuma a legszebb és legnagyobb magyar síremlék. Tervezője Gerster Kálmán, szobrait Stróbl Alajos (ma szintén e sírkert lakója) alkotta. Ma is ismerős módon nyerték el a megbízást, Stróbl ugyanis tagja volt a megbízásról döntő bizottságnak, amiből röviddel a döntés előtt szállt ki. Hogy, hogy nem, megnyerték, bár a bizottságban szerepet vállaló összes művészember másik tervre szavazott. Az összes politikus bizottsági tag viszont Gerstert és Stróblt támogatta. Ugye ismerős?

Maga a sír cararai márvánnyal, muranoi üveggel és féldrágakövekkel díszített, a mauzóleum legértékesebb elemei pedig a Róth Miksa által készített mozaikok. A mauzóleumban a család több tagja is nyugszik. Köztük Kossuth fia, Ferenc, aki a gyászvonattal jött haza Magyarországra 1894-ben és haláláig függetlenségpárti maradt.

Jászai Mari, Lechner Ödön és Újházi "Tyúkhúsleves" Ede a díszsoron, Deák Ferenc mauzóleuma előtt. A háttérben Antall József síremlékéből látszik egy részlet.

Deák Ferenc mauzóleumában, az egyik mozaikképen ő maga két helyen is szerepel. Bal oldalon kék köpenyben, a fiatal, reformkori politikus, jobb oldalt pedig a Kiegyezés idején, szerényen Andrássy és Horváth Mihály (történész-püspök, lám ő is ebben a temetőben nyugszik) mögé húzódva.

Itt nyugszik a Haza Bölcse.

Klapka György. Nem a Vámház körutas.

Türr István, az örök szabadságharcos. Nem nagyon volt olyan osztrákok ellen harcoló sereg 1849 után, aminek ne lett volna tagja. Garibaldi tábornoka és a Korinthoszi-csatorna egyik megalkotója. Éppen Klapkával konspirált többször az osztrákok elleni támadásról. Ő is a díszsoron kapott helyet, teljes joggal.

Temetői hangulat I.

Temetői hangulat II.

Az egyik '56-os parcella.

Tőle csak néhány méterre a Munkásmozgalmi Pantheon. A szobrok felett "A kommunizmusért, a népért éltek" felirat olvasható.

Kádár sírja, gazdagon felszalagozva, ahogy kell.

Temetői hangulat III.

Arany János sírhelye, mellette a biztonsági szolgálat autója. Mivel nemcsak Kádár sírját rabolták ki, néhány éve kifosztották a Batthyány mauzóleumot is és ellopták többek között Batthyány díszkardját, egy ideje éjjel-nappali őrzés van. Egyébként azóta sincsenek meg sem a tettesek, sem az ellopott tárgyak.

Még egy igazi kuriózum, egy elképesztő élettörténet néhány sorban összefoglalva.

Pulszky Ferenc, reformkori politikus és dualista "kultúrpápa", illetve családtagjai sírhelye a temető Fiumei úti kerítésénél. Ezen a szakaszon vannak a temető legrégibb sírhelyei, a kripták állítólag elérnek a föld alatt a villamos sínekig.

Elgazosodott kripta a Fiumei úti oldalon a bejárat közelében, háttérben az Országos Nyugdíjfolyósító Igazgatóság épületével. Ha műveltségi vetélkedőben bármikor ezt a kérdést kapnád, az utcáról is látszó mauzóleum a Fiumei út és a Salgótarjáni utca sarkán Ganz Ábrahámé.

Ezzel körbe is értünk. Mindannyiunknak békés, kegyeletteljes emlékezést!